Jogszabályi baki. Biztos így kell csinálni? (frissítve)
A cikkhez kapcsolódóan itt találja a legfrissebb információkat. Kattintson ide.
A hazai tűzvédelem átalakulóban van, ez az átalakulás sehogy sem nevezhető zökkenőmentesnek, pedig már a célegyenesben vagyunk. Most nem az új OTSZ hibáiról lesz szó, hanem a vele összefüggő jogszabályok módosításáról. Az alapvető problémát az jelenti, hogy az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról hatályos állapota 2014. július 1. óta olyan követelményeket támaszt és fogalmakat tartalmaz, melyek nem léteznek, mivel az azt meghatározó Belügyminisztériumi rendelet azóta sem lépett hatályba. Ennek okát nehéz lenne meghatározni, talán a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. A hibát azzal sikerült előidézni, hogy a 2013. évi CCXLIII. törvény 2014. július 1-ei megjelenése azonnal hatályba léptette a módosításokat és nem az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésének időpontjával. Lássunk néhány gyakorlati példát a hibákra.
Első hiba
1996. évi XXXI. törvény – 2014.07.01 előtti állapot
“19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.”
2013. évi CCXLIII. törvény általi módosítás – 2014.07.01
“c) 19. § (1) bekezdésében a „fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén” szövegrész helyébe a „magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben” szöveg,”
1996. évi XXXI. törvény – hatályos állapot
“19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.”
Probléma
A kockázati osztály és a kockázati egység fogalmak az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben (új OTSZ) jelenik meg először, mely csak 2015. március 5.-én fog hatályba lépni. Alapvetően ez nem jelentene problémát, de az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatban szereplő kockázati osztályba sorolások az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság általunk ismert álláspontja szerint kizárólag a hatálybalépést követő létesítésekre kell elvégezni, tehát a jelenlegiekre nem. Így 2014 július 1. óta egy cég könnyedén megkerülhette a törvényt, hiszen ha fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolással rendelkezik, attól még megkerülhette a szabályzat készítést, amennyiben a többi feltétel rá nem vonatkozott. Természetesen a hatósági osztályok megfelelően kezelték ezeket a helyzeteket, de egy ilyen hiba komoly kérdéseket vet fel, hogy a beharangozott tűzvédelmi megújulásnak milyen következményei lehetnek.
Megoldás
Tekintsünk el attól a megoldástól, hogy minden létesítményt kockázati osztályba soroljunk, hiszen az OKF kijelentette, hogy ez nem lesz szükséges. Kizárólag az új létesítések vagy rendeltetés módosítás esetén. Sokkal egyszerűbb lett volna a módosítást úgy végrehajtani, hogy “fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén vagy magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben”. Ebben az esetben nem számított volna, hogy azonnal hatályba lép, hiszen érvényes a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet előtti és utáni létesítésekre is.
Második hiba
1996. évi XXXI. törvény – hatályos állapot
“19. § (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.”
Probléma
Az egyértelműen látszik, hogy a kockázati osztályba sorolás itt is szerepel, amit korábban már kifejtettem. Itt a hangsúly azon van, hogy a közösségi rendeltetésű épületekben tűzvédelmi szakemberrel vagy szervezettel kell gondoskodni a megfelelő tűzvédelemről. nem is gondolnánk, hogy hány ilyen létesítmény van Magyarországon. A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet szerint közösségi épület minden olyan épület, amely nem minősül lakó-, tárolási-, ipari-, mezőgazdasági épületnek. Tehát ide tartozik minden kereskedelmi, irodai, ponyvaszerkezetű építmény, stb épület. Ezek alapján minden olyan szervezetnek, aki 5 főnél több munkavállalóval és közösségi épülettel rendelkezik, tűzvédelmi szakembert vagy tűzvédelmi szolgáltatást nyújtó szervezettel (céggel) kell szerződnie.
Megoldás
Erre csak az a megoldás, hogy ezt teljesíteni kell. Igaz egyetlen pozitívum itt megemlíthető, hogy a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról, csak 2015. március 5-től tartalmazza és 100 000 Ft-tól 500 000-Ft-ig bünteti.
A szerző tűzvédelmi szakember
A cikk megszületéséhez a Nemzeti Jogszabálytár változáskövetőjét használtuk. Keressen Ön is a jogszabályok között és ossza meg velünk, ha hibát talál.
Alul lehet kommentelni.