Új fogalmak az OTSZ 5.1-ben (Új Országos Tűzvédelmi Szabályzat)
Nincs már sok hátra az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat megjelenéséig, jelenleg az utolsó jóváhagyási szakaszba ért a hatóság által csak OTSZ 5.1 -nek becézett jogszabály.
Nézzük milyen új és változó fogalmak kerültek a rendeletbe. Természetesen minden fogalmat nem tudunk megemlíteni, de lássuka legfontosabbakat.
A tűzjelzős kollégákat legjobban a beépített tűzjelző berendezés változása érdekelheti.
„10. beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével.”
A hangsúly az utolsó részen van, mely szerint csak akkor tekinthető tűzjelző berendezésnek, ha a hatóság a használatbavételi eljárást lefolytatta. A fentiek alapján jelentős előrelépés lehet a piacon a vagyonvédelmi rendszerek tűzjelző funkciója, melyet ezek alapján önkéntes alapon majd ki lehet építtetni és eltekinthetünk a bonyodalmas és költséges tervezéstől. Valamint ebben az esetben nem lesz kötelező az átjelzés sem ezen berendezéseknél. A jelenlegi szabályozás szerint ilyet jogszerűen nem lehetett eddig kiépíteni. A vagyonvédelmi rendszerre épülő tűzjelzők tervezésére, telepítésére, karbantartására ugyan azon szabályok vonatkoztak, mint az önálló tűzjelző berendezésekre.
A beépített tűzoltó berendezések esetén a fogalom hasonló elvre épül, azonban bővítésre került az alábbi módon.
„14. beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével,”
Anyagok tulajdonságaihoz kapcsolódóan a tűzvéeszélyességi osztályok átalakításával párhuzamosan megjelenik két módosított fogalom, a nem éghető anyag és a szilárd éghető anyag.
„108. nem éghető anyag: szervetlen vagy alacsony szervesanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárásban a meghatározási hőmérséklethatárig nem állapítható meg, az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyag, valamint az a szilárd építőanyag, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, a termék egészére vonatkozó égéshője nem haladja meg a 3,0 MJ/kg-ot,”
„129. szilárd éghető anyag: szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, szerves- vagy alacsony szervetlenanyag-tartalmú anyag, amelynek a gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárással meghatározható, a B-F tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyag, valamint az a szilárd építőanyag, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, a termék egészére vonatkozó égéshője 3,0 MJ/kg-nál nagyobb,”
Az egyik legnagyobb változás a passzív tárolás fogalma, mely alapján különbséget kell tenni bontott és bontatlan csomagolású anyagok között. A tárolás mikéntje befolyásolni fogja a tárolás rendeletetések kockázati osztályát.
Passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása.
Érdekelnek további változások. Akkor iratkozz fel és hamarosan érkezik a következő, mely a tűzveszélyességi osztályok átalakításáról szól.
Ha FACEBOOK oldalunkat itt találod, ahol akár 1 nappal hamarabb is hozzájuthatsz a hírekhez.
https://www.facebook.com/ujotsz/
Felülvizsgálta már cégét? Kattintson ide.
Tűzvédelmi eszközt rendelne? Kattintson ide.
A fentiek nem tükrözik a hatóság véleményét, magánvéleménynek minősülnek. A fent leírtakért jogi következményt nem vállalunk.