Szerdától már a módosított tűzvédelmi szabályzat szükséges – I. rész
A cégek és minden szervezet számára fontos időpont 2020. január 22. Ekkor lép hatályba az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítása. A 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletbe hasznos és érdekes módosítások kerültek.
Akik nem szeretnének összefoglalót olvasni a változásokról, hanem maguk merülnének el a rejtelmekbe, innen tölthetik le: PDF letöltése
Új fogalmak
A módosítást érdemes a változó fogalmakkal kezdeni és innen léphetünk tovább a részletekbe. A fogalmak minimális módosításaival nem kívánunk részletesen foglalkozni, azok módosítását a gyakorlat vagy a pontatlanság miatt volt szükség.
Egyszeres vezetékhiba: legfeljebb egy hiba – zárlat, szakadás, földzárlat, vezeték-ellenállás vagy -impedancia megváltozása – a vezetékhálózatban, Fedett átrium: épületek belső, két vagy több építményszintet födémáttörésekkel egybefüggő légtérré tevő térrésze, kivéve a lépcsőt, a lépcsőházat, a felvonóaknát, a gépészeti aknát, valamint a technológiai átvezetésekkel áttört födémű tereket,
Kiürítésre szolgáló nyílászáró: a kiürítés útvonalán beépített nyílászáró,
Lábazati felület: az egy építményszinthez tartozó homlokzati falfelület technológiailag szükséges magasságú sávja, amelynek alsó határa a terepcsatlakozás, alacsonyabb épületcsatlakozás, csatlakozó vízszintes építményszerkezet felső síkja,
Olvadék: a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott állapotú anyag,
Összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás: személyek 300 főt meghaladó létszámú csoportja, ideértve a nézőteret is, amelyen belül a fajlagos létszámsűrűség meghaladja szabad téren a 0,5 fő/m2-t, épületen, valamint épület helyiségében az 1,0 fő/m2-t,
Passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása,
Robbanásveszélyes tér: egy vagy több robbanásveszélyes zóna által alkotott, beltéren vagy kültéren lévő, nyitott vagy zárt térrész,
Tűzvédelmi célú homlokzati sáv: a külső térelhatároló falon alkalmazott burkolati, bevonati, valamint vakolt hőszigetelő rendszer B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelését megszakító és kiváltó, a tűz terjedését korlátozó sáv, Tűzveszélyességi fokozat: az éghető folyadékoknak és olvadékoknak a lobbanáspontjuktól és az üzemi hőmérsékletüktől függő, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti kategóriája.
Ami talán legtöbbeket érint az a passzív tárolás, mely komoly fejtörést okozott azon cégeknek, akik bontatlan csomagolással forgalmaznak szállítanak termékeket, anyagokat és keverékeket. Ezzel a fogalommal együtt számos “engedmény” került a jogszabályba és kibővítésre kerültek a mellékletek is. Jól megfigyelhető, hogy egyes esetekben a jogalkotó 300 kg/liter mellé 3000 kg/liter értékeket is megjelölt például a kockázati osztályokhoz kapcsolódó 1. melléklet 3. táblázatában, valamint passzív tárolás esetén a kockázati egységes kockázati osztályának csökkentését is társítja. Sajnos az előzetes konferenciákon a Katasztrófavédelem ennek okát nem fejtette ki, igaz ezeken az eseményeken kérdezni sem lehetett. Ezeken az előadásokon polcokon látható egy-egy flakon is megjelent és elhangzott, hogy passzív az a tárolás, amikor az edényzet nincs bontva. Mind a szabványokban és a robbanásveszélyes kezelések esetén passzív tárolást akkor értelmezünk, amikor egy tárolóegység szorosan van tárolva (nem tud leesni például), semmilyen módon nem bontott és azt akarva vagy akaratlanul sem tudjuk kijuttatni. Egy polcon elhelyezett hígítósüveg még nehezen sorolható ide, főleg ha egy kereskedés polcán helyezik el. Reméljük hamarosan megjelenik a hatóság kérdés/válasz Excel kiadványa, mely választ adhat erre.
További információ: BG RCI, TRGS (Technical Rules for Hazardous Substances) 526, TRGS 510 Annex 3, TRGS 509, TRBS 2153, EN 60079-10
A tároláshoz szorosan kapcsolódik a tűzveszélyességi fokozat, mely a korábbi OTSZ-ben nem szerepelt, mivel ezt az MSZ 9790:1985 szabvány tartalmazta. Sajnos aki nem ismeri a szabványt most sem tudta meg a besorolást, de a jogszabály úgy hivatkozott rá, hogy nem definiált a fogalmat.
Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyesség fokozata (MSZ 9790:1985) | Tűzveszélyességi osztály |
I. és II. | Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes |
III. és IV. | Mérsékelten tűzveszélyes |
Nincs | Nem tűzveszélyes |
Tűzveszélyességi osztályba sorolás
Innen könnyen át is kanyarodhatunk a tűzveszélyességi osztályok változásaira. Ha sikerült megtanulni a korábbi 5 helyett 3 osztályt, akkor most ideje megint más elnevezéseket tanulni. A legjelentősebb változás, hogy harmonizálni kellett az Európai Uniós rendelettel a CLP-vel. Ezzel párhuzamosan egy osztály egy oldalnyivá vált, ami kicsit komplikáltabbá teszi magát a fogalmat. Az olvadék fogalma nem véletlenül került be a jogszabályba, mivel itt már hivatkozik rá a jogszabály. Kezdjünk szépen sorban.
- § * (1) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartoznak
a) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) szerinti
aa) instabil robbanóanyagok, továbbá az 1.1-1.5. alosztályba tartozó robbanóanyag,
ab) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gáz, valamint az A és B kategóriába tartozó kémiailag instabil gáz,
ac) 1. és 2. kategóriába tartozó aeroszol,
ad) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes szilárd anyag,
ae) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek,
af) 1. kategóriába tartozó piroforos folyadék,
ag) 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyag,
ah) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,
ai) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadék,
aj) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag vagy
ak) A, B, C vagy D típusú szerves peroxid,
b) a CLP rendelet szerinti 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül
ba) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék,
bb) a legalább 21 °C zárttéri és legfeljebb 55 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék, az olyan vizes diszperziós rendszer kivételével, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,
bc) az a folyadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,
a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum kivételével,
c) az a) és b) pontba, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül
ca) az éghető gáz,
cb) az éghető gőz, köd,
cc) a por, valamint egyéb kisméretű szilárd anyag levegővel képzett robbanásveszélyes keveréke,
cd) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék,
ce) a legalább 21 °C zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék, ha nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, valamint
cf) az a folyadék és olvadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspontjának 20 °C-kal csökkentett értéke.
Elsőre kicsit bonyolultnak tűnik, azonban jól látszik, hogy a CLP kategóriák és besorolások hozzáadása méretben megnövelte az osztály meghatározását, de érdemben a változás nem jelentős, hiszen nagyon hasonló a korábbihoz. Természetesen új neve van, összhangban a CLP-vel.
(2) Mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartoznak
a) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül
aa) az 1.6. alosztályba tartozó robbanóanyag,
ab) az 1. kategóriába tartozó oxidáló gáz,
ac) az E, F és G típusú önreaktív anyagok és keverékek,
ad) az 1. és 2. kategóriába tartozó önmelegedő anyagok és keverékek,
ae) a 3. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,
af) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadék,
ag) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag,
ah) az E, F és G típusú szerves peroxid,
b) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül
ba) az 55 °C-nál nagyobb nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék,
bb) az a folyadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,
bc) az olyan vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, valamint
bd) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum,
c) az (1) bekezdés a) és b) pontjába, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül
ca) az a szilárd éghető anyag, amely nem tartozik fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba,
cb) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
cc) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű, B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,
cd) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,
ce) az 55 °C feletti nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék,
cf) az a folyadék és olvadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb.
A Nem tűzveszélyes osztály lényegében változatlan maradt, kizárólag a 3. kategóriájú aeroszolokkal bővült. Ezek nem éghető hajtóanyaggal rendelkező aeroszolok.
(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik
a) a nem éghető anyag, ha nem tartozik a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy a mérsékelten tűzveszélyes osztályba,
b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és
c) a CLP rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó aeroszol.
Következő rész megjelenése 2020. január 20. este.
Tartalma: Robbanásveszélyes terek, Tűzvédelmi eszközök jelölése és karbantartásának változása (Tűzjelző, oltóberendezés)