Tűzoltó és tűzjelző berendezéseket érintő változások
Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) jelentősen átláthatóbban határozza meg a tűzjelző és tűzoltó berendezésekre vonatkozó előírásokat és követelményeket. Az építmény, tűzszakasz, szabadtér területén elhelyezett anyagi javak védelme érdekében, a tűz korai jelzésével, a hatékony tűzoltás feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés által nyújtott védelem az értékvédelmi jellegű védelem. A beépített tűzoltó berendezések (TŰÓ) elsődleges célja a tűz oltása, a beavatkozás könnyítése, a tűz terjedésének megakadályozása, a tűzkár csökkentése, melyet kézi és/vagy automatikus módon lehet indítani.
Mikor van szükség beépített tűzoltó / tűzjelző berendezésre?
Oltó- és jelzőberendezés létesítésére két esetben van szükség. Ha azt a jogszabály előírja (14. melléklet) vagy, ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetgazdasági, műemlékvédelmi vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, a tűzoltóság vonulási távolságára, valamint a létfontosságú rendszerelem védelmére tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja. Abban az esetben, nem szükséges engedélyeztetni, ha meglévő rendszer átalakítására kerül sor és ha egyeztetések alapján a tűzvédelmi hatóság arról írásban nyilatkozik.
A 14. melléklet táblázatos formában tartalmazza, hogy mikor kell tűzjelző és mikor kell tűzoltó berendezést létesíteni. Egyértelműen nagyobb biztonsági szintet nyújt egy oltórendszer, így komolyabb kockázat esetére írja elő a jogszabály. Néhány esetben szigorúbb lett, de jellemzően inkább abban történt változás, hogy más meghatározások léptek be és több feltétel. Például a szállásépületek esetében eddig figyelembe kellett venni, hogy a kialakítandó épület közép vagy magas épület és a szállás rendeltetés 13,65 méter felett kerül-e kialakításra, befogadóképesség figyelmen kívül hagyásával. A jövőben már nem csak(!) a magasság határozza meg ezt, hanem 20 fő feletti befogadóképesség esetén a kockázati osztály alapján írja elő.
Alacsony kockázat (AK) esetén tűzjelző berendezésre van szükség, míg közepes (KK) és magas (MK) esetén kötelező az oltórendszer kiépítése. Természetesen a kockázat meghatározásánál ez alapvetően hasonló, mivel a használati szint minél magasabb, annál magasabb a kockázati osztály, de a kockázatot más jellemzők is befolyásolhatják.
Karbantartás és felülvizsgálatok nyilvántartásai
A jogszabályba bekerült a tűzvédelmi üzemeltetési napló fogalma, mely megtévesztő lehet azok számára, akik azt várják, hogy egy dokumentumban kezelhetnek majd mindent. Sajnos ez változatlan a korábbi jogszabálytól, kizárólag gyűjtőnév került megalkotásra, a nyilvántartási naplók jegyzőkönyvek továbbra is a megszokott formátumban, néhány módosulással elérhetőek. A napló fogalma kimerül abban, hogy a készenlétben tartó, üzemeltető összefűzve egy helyen tárolja a tűzvédelmi dokumentumokat.
A karbantartásokat a jövőben is csak a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szerinti “8/9 Beépített tűzjelző / tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők” szakvizsgával rendelkező személy végezheti, mely szakvizsga 5 évig érvényes. A karbantartó személy szakvizsga érvényességét célszerű az üzemeltetőnek minden esetben ellenőrizni. Szakvizsga időpontok itt.(x)
Állandó felügyelet biztosítása
Az elmúlt években is nagy fejtörést okozott, hogy az üzemeltetőnek a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítania kellett. Sajnos sok esetben erre nem elegendő egy ember, mivel ha az adott személy olyan feladattal is meg van bízva, mely során el kell hagynia a helyiséget, akkor már nem teljesülne az állandó felügyelet. A hatóság ezt könnyen tudja ellenőrizni, mivel a dolgozó munkaköri leírásában megtalálhatóak a feladataik, így történt, hogy egy Heves megyei település (Eger) iskoláját kötelezte a Katasztrófavédelem tűzátjelző kiépítésére, mert a portás feladatai között szerepelt a kazánház felügyelete is.
Összefoglalva, ha a berendezés felügyeletét folyamatosan, két személy látja el és az egyik mindig a helyiségben tartózkodik vagy távfelügyeleti szolgáltatóval biztosítják az megfelelő.
Következő bejegyzésünk a biztonsági világításokról és biztonsági jelekről fog szólni. Ha a megjelenésről értesítést szeretne, itt tud feliratkozni: Feliratkozás a hírlevélre