Tűzvédelmi eszközök és rendszerek karbantartása az új OTSZ szerint
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 2020. január 22-ei módosításának hatására számos karbantartási ciklusidő és karbantartási követelmény megváltozott. Megpróbáljuk áttekinteni a legfontosabb változásokat.
Kezdjük a legelején a fogalmakkal, melyek esetében nem történt változás.
Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet,
Üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása,
Üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést,
Jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást,
Karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása,
A karbantartások ciklusidejeit a jogszabály 18. melléklete foglalja össze. Ha áttekintjük ezeket, akkor a legjelentősebb változás, hogy a passzív tűzgátló elemek felülvizsgálata és karbantartása kikerült. Kizárólag a mozgó elemet tartalmazó rendszerek karbantartása szükséges a jövőben. A létesítményen belül alkalmazott dagadószalagok, mandzsettákra a gyártók előírnak felülvizsgálati követelményeket, de tudjuk, hogy jogszabályi előírások nélkül ez nem követelhető meg az üzemeltetőtől és nem is szankcionálható, ha ezen okból nem teljesíti 10 év után a termék az előírt követelményeket.
A száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraztűzivízvezeték-rendszert) legalább évenként kell felülvizsgálni, a korábbi féléves ciklusidővel ellentétben. Az 5 éves nyomáspróba nem változott.
A föld feletti és a föld alatti tűzcsapok esetében is eltörlésre került a féléves ciklusidő, kizárólag évente szükséges a felülvizsgálat. Mindkét esetben a tűzcsapban mérhető statikus nyomást, kifolyási nyomását vagy vízhozamát méréssel igazolni kell évente.
Az oltóvíz tározók esetében szintén éves felülvizsgálat lett a követelmény, valamint az 5 éves nyomáspróba esetén a nyomásérték 1,0 MPa-ra (10 bar) csökkent. Ez indokolt volt, mivel az A-110 szerelvények 1,2 MPa (12 bar) üzemi nyomásra tervezettek, nem 1,5 MPa-ra (15 bar).
A tűzoltó készülékek esetében sajnos nem sikerült összhangba hozni a 18. melléklettel a fogalmakat, ugyanis a 264 még mindig készenlétben tartói ellenőrzéseket nevez meg, míg a melléklet üzemeltetőiként fogalmaz.
A ciklusidő számítás is átalakult, jelenleg a gyártási időponthoz határozza meg az ellenőrzési ciklusidőt. A Gyártási idő fogalmának meghatározását már nem tartalmazza a jogszabály. Ez azért okoz problémát, mert a tűzoltó készülék gyártási ideje a nem egyezik a nyomástartó edényzetbe (tartály) beütött gyártási időponttal. A készülék gyártási ideje az az időpont, amikor a gyártó megtöltötte és először nyomás alá helyezte a készüléket. Így a gyártó által feltüntetett gyártási időpont (gyártói végellenőrzés vagy garanciajegy) még mindig mérvadó az alapkarbantartások esetén. Ebből következik, hogy ha új a készülék, akkor nem szükséges alapkarbantartást végezni rajta, hiába próbál meg néhány karbantartó és forgalmazó ezen nyerészkedni az ügyfeleknél.
A ciklusidők számítása az első alap-, közép- és teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont.